A Shaolin templomba újonnan érkező tanítványok legelőször tiszteletet és alázatot tanultak, ez idő alatt a mesterek kiismerték a jelölteket és ki tidták választani mindazokat, akik érdemesnek mutatkoztak arra, hogy a Shaolin harcművészetet megtanulják. Ezt a hagyományt a napjainkban működő iskolák is örzik, hiszen ez a Shaolin kungfu első és legfontosabb alapleckéje.
Jó kung-fut biztos és stabil alapokra lehet építeni. Minden technika sikere a lábakban gyökerezik, a Shaolin tanítványok hosszú időt töltenek az alapállások gyakorlsával, amelyek többnyire megeröltetőek, de megerősítik a lábat és fokozzák a kitartást. Az alapozás része még a Shaolin ji ben gong shi ba shi-nak nevezett tizennyolc alapgyakorlat elsajátítása, amelyek már jellemzik és meghatározzák a tanítványok kung-fu-ját.
Pusztakezes technikák, páros küzdelmi gyakorlatok és formagyakorlatok során elsajátítás jelenti a Shaolin harcművészet megismerésének első éveit. A Shaolin Templomban a tanítványok nehezített körülmények között gyakoroltak: cölöpökön, falon, vagy erős sodrású folyóban, hogy tovább fejlesszék ügyesséfüket és koordinációs képességüket. Ezáltal szinte emberfelettinek tűnő rugalmasságra és ügyességre tettek szert.
Az északi Song-dinasztia idején 961-ben Fu Yu tanítványaival egységesítette, tökélesítette és lejegyezte a Shaolin-formákat, mintegy 48 könyvet írt a puszta kezes formagyakorlatokról, később ugyanők lejegyezték az összes fegyverhez mozdulatokat is. A chin-na mozdulataiból is több könyvet készítettek, amelyekben összesen 327 különböző technika szerepel.
Az önvédelem fortélyainak megismerése és a küzdelmi kiképzés részeként a Shaolin tanítványok elsajátították a chin-na technikákat, mint a fojtásokat, karfeszítések, födre vitelek vagy leszorítsok. Emellete a különböző dobások és hárítások praktikáit is kiválóan alkalmazták.
A Shaolin Templom különösen híres a bot- és lándzsa technikáiról. A pusztakezes küzdelem mellett a Shaolin szerzetesek rengeteg fegyvert is használtak. Egy XVI. századi leírás 18 fegyvert említ, ezek alapvetően két csoportba oszthatók; rövid fegyverek, mint a kétélű hosszú kard, a szablya vagy a pillangókés, illetve a hosszú fegyverek, mint a bot, a lándzs vagy az alabárd.
A Shaolin legjobb fegyvere: ami épp a keze ügyébe kerül. KÉpzett Shaolin szerzetesek szinte bármilyen a környezetükben található tárgyat képesek voltak fegyverként használni. Ezen felül az állatoktól átvették azokat a küzdő és védelmező mozdulatokat, amelyekben ezek a legerősebbek. A kígyótól a tűrőképességet, a tigristől az erőt és a dinamikát, a darutól a kitartást és irányítás művéeszetét.
A Shaolin filozófia alapját a Chan budhizmus jelenti, de a taoizmus és a konfucianizmus is ötvöződik benne. Az elmélyedés és a gyakori meditáció ugyanúgy része a Shaolin szerzetesek életének, mint a küzdelem gyakorlása. Az örök ellentét és körforgás yin-yang elméletét igazolva ez a gyakorlás formája a Shaolin szerzetesek jellemét és állóképességét: erős belső, erős külsőt eredményez és fordítva.
A legyőzhetetlen harci technikáikat kiegészítve a Shaolin szerzetesek a gyógyítás és az egészségmegörző qigong technikáit is magas szinten ismerték. Ezek a gyakorlatok ellenálló képességüket emberfelettinek tűnő szintre emelte. A képzettebbek már képesek átdobni egy tűt az üveglapon, vagy ellenállni egy a nyakuknak szegezett lándzsának.
A Tang dinasztia idején a Shaolin szerzetesek a kung-fu kiváló alkalmazásával nagy szolgálatot tettek Li Shi-Min császárnak, és ezzel nagy becsbe kerültek. 618 és 714 között a Tang dinasztia császárainak támogatásával nagymértékben kiépült a Shaolin Templom, amelyben több, mint 2000 szerzetes volt.
A templomot folyamatosan érték támadások. A harci technikákat a szerzetesek alapvetően azért fejlesztették ki, hogy meg tudják magukat védeni a támadásoktól. Nemcsak a fegyverekkel bántak kiválóan, hanem saját testüket is fegyverré tudták edzeni, amelyet kiválóan tudtak érvényesíteni a mendzsuk elleni védekes során.
A Shaolin templom számos kinccsel gazdagodott meg az idő soránm ez pedig vonzotta a különböző hegyi rablókat is, így a védekezés és az ellenség megsemmisítése folyamatos kihívást jelentett a szerzetesek részére.
A templomban mindenki menedéket talált, a rosz szándék is könnyen a falak közé férkőzött. Ez vezetett oda, hogy egy ott gyakorló tanítvány, Shi Yu Shen 1928-ban felgyújtotta a Shaolin Templomot. A veszteség óriási volt, ennek ellenére az életben maradt Shaolin szerzetesek igyekeztek és igyekszünk mi is mindent a hagyományoknak teljesen megfelelően továbbadni generációról, generációra. Ennek a folyamatnak Te is részese lehetsz!
Weboldalunk megújult formája három évforduló tiszteletére készült:Egyesületünk elnöke, Ambruzs Szabolcs harcmuvészeti páyalfutása 20 éves múltra tekint vissza.Szintén húsz éve, hogy Dr. Serényi János megírta "A Shaolin Templom legendája" c. képregényt, amely megújult honlapunk grafikai alapját képezi. Köszönet érte!Végül, de nem utolsó sorban egyesületünk 2008-ban ünnepelte fennálásának 5. évét.
