Bejelentkezés:
TAIJI
A Taijiquan (jelentése kb: Nagy Végső Ököl) egy ősi kínai filozófiai irányzat elvei alapján létrejött mozgásrendszer, harcművészeti ág, melynek írásos gyökerei az i.e. 1100-1200 körüli évekre nyúlnak vissza, amikor a Változások Könyvét, a I Ching-et papírra vetették. Ezek szerint a Taiji valójában az Univerzum - és bennem mindennek - működési alapelve. Az állandó változásról, körforgásról és a két fő minőség, a Yin és a Yang egyensúlyáról szól. Ezt az alapelvet használja ki az ember (aki maga is a Taiji elv szerint működik) a mozgás során, amikor felismeri a körülötte és benne zajló változásokat, és ezekkel a változásokkal harmóniában cselekszik, „a természettel együtt mozdul”.
)
Felismerni a mindennapi életünkben a Taiji-t nem könnyű. A Taiji-t, mint mozgást azért fejlesztették ki hosszú századokon keresztül, hogy rávezesse az embereket ennek az alapelvnek a megértésére és a gyakorlás révén jobban megismerjék önmagukat és a körülöttük zajló világot. Ennek köszönheti közismert egészségfejlesztő, gyógyító hatását, mely nem csak a test, hanem a lélek sebeire is gyógyírt jelenthet.
A Taijiquan ezen a mozgásrendszeren nyugvó harcművészet. Jellemzőek a lágy, körkörös mozdulatok, a nyugodtság, lazaság és a magasfokú éberség. Az alapelveket megfelelően megértve és alkalmazva rendkívül hatékony harcmodor. Nem az ellenfél megsemmisítésére törekszik, hanem annak lefegyverzésére, ártalmatlanná tételére. A támadás erejét használja a saját védelmére, továbbvezetve, vagy visszafordítva azt. Lazaságának köszönhetően mindig talál kiutat a legkeményebb szorításokból is és a teljesen sarokba szorult helyzeteket is a maga javára tudja fordítani. A Taijiquan útja hosszú, de kitartó munkával és elszántsággal az eredmény sem fog elmaradni.
A Taiji szerves része a kínai kultúrának. Szorosan kapcsolódnak hozzá olyan szokások melyek a mai napig is élnek Kínában. Ide tartozik pl. a teaszertartás, melynek többezer éves hagyománya van, vagy a kalligráfia, ami szintén hosszú és kitartó gyakorlást igénylő művészeti ág.
